PHP 4 vs PHP 5, 1. rész

Aki PHP-val foglalkozik már megszokhatta, hogy a legtöbb projekten a host korlátai miatt nem használhatja a legújabb verziókat. Különösen igaz ez a legacy fejlesztésekre, ahol gyakran még a 4.x verziókkal kell beérni, mivel az átállás sok helyen nehezen észlelhető bugokat okozna. Az egyik ügyfelünk rendszere is részben 4.x verziójú.

A legegyszerűbben észlelhető probléma rengeteg kényelmi funkció (file_put_contents, paraméterezhető microtime és a többiek) hiánya. Ez kényelmetlen ugyan, de hamar kiküszöbölhető. Valamivel nehezebb hozzászokni az interfészek, absztrakt osztályok, láthatósági szintek és osztályszintű statikus változók hiányához.

Az egyik legkevésbé nyilvánvaló, viszont fontos változás a paraméterek átadásának módja. Az újabb verziók skalárokat és a tömböket érték, minden mást referencia szerint adnak át, míg a régiek az érték szerinti átadást használják objektumok esetén is. Ez legelőször valószínűleg Singletonok használatánál tűnik fel, egy bosszantó és nehezen észrevehető bug formájában:

class Singleton {
    function getInstance() {
        // PHP 4-ben ez a legegyszerűbb módja
        // az instance nyilvántartásának
        static $instance;  
        if ( !$instance ) {
            $instance       = new Singleton();
            $instance->test = "A";
        }
        return $instance;
    }
}
$temp       = Singleton::getInstance();
$temp->test = "B";
// PHP 5 esetén B lesz, különben A.
print Singleton::getInstance()->test; 

Ez a kód átalakítva, hogy régi phpban is ugyanaz legyen a végeredmény:

class Singleton {
    // Jelezzük, hogy a metódus az eredményt 
    // referencia szerint adja vissza
    function &getInstance() { 
        static $instance;
        if ( !$instance ) {
            $instance       = new Singleton();
            $instance->test = "A";
        }
        return $instance;
    }
}
// A visszatérési értéket referencia szerint rendeljük változóhoz
$temp = &Singleton::getInstance(); 

B.J.