A következő címkéjű bejegyzések mutatása: MySQL. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: MySQL. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. március 9., kedd

db4o vs Hibernate/MySQL

Az elmúlt években egyre erősebben lehetett érezni azt, hogy a webes alkalmazások perzisztenciájának megoldására a relációs adatbázis kezelők egyre kevésbé alkalmasak.
Az RDBMS-ek sajnos nem nyújtják a legjobb megoldást ha elosztott rendszerről van szó és nagy mennyiségű adatokat kell tárolni. Ennek kiküszöbölésére jöttek létre például az elosztott cache-ek és a nem relációs elveken alapuló adatbázisok. Ezek modern megnevezése a NoSQL (http://en.wikipedia.org/wiki/NoSQL).

Habár a skálázhatóság fontos szempont, engem mégsem ez vezérelt mikor elkezdtem alternatív perzisztencia megoldást keresni webes alkalmazásokhoz. Az én fő szempontom az volt, hogy Java-ban könnyen kezelhető adatbázist találjak.
Igazából elegem lett abból, hogy az adataim modellezését kétszer kell megcsinálnom, a Java domain modellt és a relációs adatbázis sémát. Ezekhez a teendőkhöz még hozzátársul a két modell közötti megfeleltetés konfigurálása. Ez a többszörös munka több hibalehetőséget hoz magával, amit rendes teszteléssel lehet csak kideríteni.

Rátaláltam a NeoDatisra, amely egy objektum adatbázis Java-hoz és .Net-hez, nagyon kellemes API-t ad. A NeoDatis a teljesítményét a db4o-hoz méri, így úgy tűnt érdemes megnéznem azt is. Nem csalódtam benne, mert az API-ja szinte ugyanaz, de sokkal kiforrottabb.

Ez a poszt eredetileg a NeoDatis, db4o és Hibernate/MySQL adatbáziskezelő teljesítményének összehasonlításaként indult, de a NeoDatis még nem alkalmas production rendszerbe (habár a teljesítményre nem panaszkodhat, de hajlamos a hibára). A megmaradt két versenyzőt a PolePosition (http://www.polepos.org) nevű java adatbázis benchmark programmal hasonlítottam össze. Sajnos ennek a tesztprogramnak a fejlesztése 2005-ben megállt, viszont open source jellegéből adódóan letölthettem és kisebb módosításokkal és lib frissítésekkel működésre bírható volt.

A tesztkörnyezet paraméterei:
OS: Ubuntu 9.10 32 bit
CPU: Intel Atom 330 @ 1.6 GHz
Memória: 4 GB DDR2
db4o verzió: 7.12.132.14217
MySQL verzió: 5.1.30really5.0.75-0ubuntu10.2 (Ubuntu repo-ból)
Hibernate verzió: 3.3.2.GA

Az eredményekhez kattints ide.

A teszteredményekhez még annyit el kell árulnom, hogy az db4o embedded módban futott, így nem csak az ORM folyamatot, hanem a hálózati kommunikációt is megspórólta. Az embedded mód mellett létezik kliens/szerver mód is, de ez most nincs terítéken.

A PolePosition tesztben a teszt-eseteket Forma 1-es pályák neveivel látták el. Mindegyik pálya különböző típusú terhelést jelent, viszont elmondható, hogy a legtöbb követi az írás, lekérdezés/adatmódosítás, törlés ciklust. A pályákról részletesebben:

- Bahrain: egyszerű POJO objektumok kezelésének a tesztje. Az adatok lementése után a lekérdezéseken van a hangsúly. Indexelt és nem indexelt attribútumok alapján keres.
- Barcelona: 5 mélységű osztályhierarchiának objektumainak tárolását teszteli.
- Imola: objektum lekérdezése id (belső) alapján
- Melbourne: megint sima POJO-kat ír, a visszaolvasás ebben az esetben az összes elmentett adatra vonatkozik (select * from akarmi).
- Sepang: különböző mélységű objektum hierarchiák írását, olvasását és törlését teszteli

A db4o egészen jól teljesített. Sebességben felveszi a versenyt a Hibernate/MySQL párossal. Tudom, hogy a grafikonokon a db4o jobban teljesít a write, update, delete műveleteknél, de ezt úgy teszi, hogy hálózati forgalmat egyáltalán nem bonyolít. Ezért inkább egyenlőnek tekintem az állást ezekben a műveletekben. A db4o előnye a hierarchiák kezelésében jön ki, mind az osztály-hierarchia mind az objektum-hierarchia lekérdezésében jobban teljesít, mint a MySQL.
A MySQL is volt első ebben a tesztben, méghozzá a nem indexelt attribútumok alapján való lekérdezésben és a frissen lekérdezett adatok újbóli olvasásában (az utóbbit valószínűleg a Hibernate 1st level cachenek köszönheti).

A tesztjeim alapján és a db4o dokumentáció olvasgatása alapján bárkinek azt ajánlhatom, hogy érdemes kipróbálni és alternatív megoldásként tekinteni rá.

K.B.

2009. november 21., szombat

Sybase

Egyik ügyfelünk Sybase Adaptive Server Enterprise SQL szervert használ, így aztán az ezen a projekten dolgozó csapat egy Sybase specialistával bővült. A Microsoft SQL Server-hez, Oracle-höz, de még a MySQL-hez szokott fejlesztők is meglepődtek, mennyi kényelmi funkció hiányzik még mindig a Sybase-ből...